Zala megye múltjának egyik legfontosabb történelmi emlékhelye Zalavár-Várszigeten található. Itt jött létre 840 körül a Keleti-Frank birodalom legkeletibb őrgrófsága, melyet a Nyitráról elűzött fejedelem Priwina, és fia Chezil szervezett meg, s központját Mosaburgnak – Mocsárvárnak nevezték. Az egyházilag a salzburgi érsekséghez tartozó székhelyen több templom épült, közülük az elsőt Mária tiszteletére emelték, a másodikban, “a tiszteletre méltó” zarándoktemplomban Szent Adorján (Hadrianus) mártír ereklyéit helyezték el, a harmadik Keresztelő Szent János emlékére készült. Mosaburgban megfordultak a szlávok térítő szentjei, Cirill és Metód is, akik a latin helyett szláv nyelve prédikáltak, s a liturgiát is szláv nyelven végezték. Az őrgrófság utolsó ura, Braslav dux idején, 900-ban kerül Mosaburg a honfoglaló magyarok uralma alá.
Az államalapítás után itt volt az első központja a Szent István alapította Kolon (Zala) vármegyének, amely magában foglalta a történeti Somogy megye területét is. A várszigeten épült fel az ispánsági központ, amely a 13. század végéig működött, s amelyet ekkor már Zalavárként emlegettek. Első királyunk 1019-ben – az egykori Mária tiszteletére emelt templom alapjain – Szent Adorjánról elnevezett bencés apátságot építtetett ezen a helyen, amely a középkor során Zala vármegye egyik hiteles helyeként működött. Falai között szerzetesek írták, másolták a peres ügyekben bizonyító erejű okleveleket. A rendházat a török időkben végvárrá alakították át, alaprajzát Giulio Turco 1572 körül készült felméréséből ismerjük. Az erődítmény már a török kiűzése után pusztult el, mikor a 18. század elején Lipót császár a feleslegessé vált magyar várakat felrobbantatta.
E gazdag múlt régészek által feltárt maradványait: a Szent Adorján zarándoktemplom romjait, amelynek alapfalai egy hazánkban egyedülálló alaprajzú, méretét tekintve monumentális épületről tanúskodnak, az utókor állította emlékeket: a szláv népek által emelt Cirill és Metód szobrokat, az 1938-as Szent István év emlékművét, az árpádkori templom alapjain rekonstruált Szent István kápolnát, valamint a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi Emléképületet foglalja magában a Történelmi Emlékpark. Zalavár természeti környezetét ismerteti meg az érdeklődőkkel az ugyancsak itt található Kis-Balaton Ház.
A Zalavári Történelmi Emlékparkban található késő KAroling-kori emlékek egyedülállóak Magyarországon. Az évente zajló ásatások újabb és újabb leleteket, épületmaradványokat hoznak felszínre, tovább bővítve a korról szóló ismereteket, s az emlékpark látnivalóit. Cirill és Metód itteni szerepe miatt a szláv népek (bolgárok, szlovákok, szlovének, oroszok) is emlékhelyüknek tekintik. A hévízi orosz egyházközség rendszeresen tart istentiszteletet az emlékhelyen. A honfoglalás, majd az államalapítás utáni emlékek pedig Zala megye korai történetének legfontosabb relikviái.