Borsody László a Wiener-Neustadti tanfolyamon végzett, mint oda vezényelt katonatiszt 1898-1899-ben.Majd a Ludovikára került, mint alvívó mester Leszák Károly fővívó mester mellé. 1916-1925-ig Leszákot követi a Ludovika fővívó mester beosztásában. 1925-től a Ludovikából kivált Magyar Királyi Honvéd Sporttanár – és Vívómester képző Intézet (SPOTI) fővívó mestere. Már Ludovikás tanári évei alatt is foglalkoztatta, hogy a sok támadó és védő mozdulat ezernyi kombinációját világos, logikus, jól felépített rendszerbe felépíteni, mert minden általa látott, tanult vívó irányzatnak voltak előnyei és gyengéi. Hetekig és hónapokig vizsgált minden egyes támadó és védő mozdulatot. Tökéletesítette, csiszolta finomította őket. A régi kardiskolával ellentétben, taktikai szempontból bevezette a hátra lépést. Valamint könnyedebbé tette és felgyorsította a lábmunkát. A lábmunka különböző elemeihez mindig más és más ütemezést rendelt. A Borsody módszer jellegzetessége az úgynevezett guruló lépés és annak sorozatai. A védő mozdulatokat négy részre bontotta például negyed kvart, fél kvart, háromnegyed kvart, teljes kvart. A kard, különböző pozíciójában különböző fogásokat vezetett be. a Stratégiára és taktikára különös hangsúlyt helyezett. Mint katona vívó mester a támadások előtti felderítés és előkészítés fontos szerepet kapott rendszerében. A Borsody rendszer az egyik legjellemzőbb eleme azonban, a tanagyag tökéletesen illeszkedő módszertani felépítettsége. Mely a legegyszerűbb elemtől halad az összetett és a bonyolult kombinációk felé. A mozdulatok katonai logikával történő tökéletes összefűzése, semmilyen más külföldi vívó rendszerben nem található meg. A hatékonyságára, eredményességre talán a legjobb példa: Jekelfalussy Piller György katonatiszt, kétszeres olimpiai bajnok és hatszoros Európa bajnok, aki Borsody személyes tanítványa volt. – Máday Norbert
