A Zala Megyei Önkormányzat a Földművelésügyi Minisztériumtól 10 millió forint támogatást nyert a megyei értéktári munka népszerűsítésére. A támogatás egy részét a megyei gyűjtőmunka szakmai megalapozására fordítottuk, míg a többi már konkrét értékek bemutatására, feltárására irányul.

A gyűjtőmunkát járásonként tartandó konferenciákkal, a településeket segítő szakértők megbízásával segítjük.

 
Pályázatunk része a göcseji haranglábak feltérképezése, a megyei értékeket bemutató kiadvány és honlap, valamint egy promóciós kisfilm létrehozása.

A munka egyik központi eleme volt a Göcseji Múzeum néprajzi fotótárának digitalizálása.  A papíron és negatívokon létező gyűjtemény csak korlátozott hozzáférést biztosított, a szakembereken kívül nem sokan ismerték. Mostantól kezdve nyilvános adatbázisként az iskolások, pedagógusok és minden érdeklődő számára hozzáférhetővé, felhasználható válik. Reméljük, segíti a megyében élőket településük, családjaik történetének, múltbeli pillanatainak megismerésében, újraélésében.

Az adtabázis elérhető a http://muzeum.arcanum.hu/neprajzfoto címen.

Szentmihályi Imre fotói, diái

A fél évszázados múzeumalapítási kísérletek után 1950-ben létrejött Göcseji Múzeum első igazgatója a zalaszentmihályfai származású néprajzkutató, Szentmihályi Imre volt, aki már kamasz korában, az 1940-es években azzal töltötte szabadidejét, hogy felkereste Göcsej kis falvait, kutatta néprajzi, művészeti, építészeti értékeit, s fotókat készített a látottakról. Az új közgyűjtemény élére kerülve vérbeli muzeológusként kerékpárral, motorral járta Zala megye településeit, ahol nemcsak a régi korok rekvizitumait gyűjtötte, hanem maga vagy az általa megbízott fotósok segítségével végig fényképezte egy elmúlásnak indult archaikus világ helyben található emlékeit:  a göcseji és az azon inneni és túli vidék parasztportáit, a zsúpfedeles borona- és a téglából épített zsindellyel fedett kódisállásos házakat, hegyi hajlékokat, a régi kis- és köznemesi kúriákat, utcákat, a szeges településszerkezet épületcsoportjait, temetőket, útmenti kereszteket, a jellegzetes zalai tájat, a speciális foglakozást űző embereket. Az 1950-60-as évek falusi társadalma is megjelenik fotóin: a rövidnadrágot, zakót és svájci sapkát viselő gyerekek, a fejkendős parasztasszonyok, a hétköznapokon elmaradhatatlan kötényt viselő férfiak. Mivel kedvenc kutatási területe a népi építészet volt, ez a fotókon is tükröződik, a legtöbb felvétel a régi, 19. század végi, 20. század eleji Göcsej megmaradt háztípusait ábrázolja. De Szentmihályi Imre a Göcseji Múzeum egyszemélyes munkatársaként nemcsak a néprajzi értékeket, hanem a zalai műemlékeket, az akkor folyó régészeti ásatásokat, sőt a korabeli múzeum népművelői tevékenységét, mai szóval múzeumpedagógiai programjait is megörökítette. Ezek a képek is nagy kincsek ma már a társtudományok és a múzeum története szempontjából.

Szentmihályi Imre egy-egy kutatóútja után a filmtekercseket előhívatta, majd a képeket leíró kartonokra ragasztotta, pontosan meghatározva a felvétel helyét, idejét, témáját. A negatívokat akkurátusan csíkokra vágta, papírba csomagolta, raktározta, létrehozva belőle a Göcseji Múzeum fotótárát. Pályafutása során mintegy 5600 db fekete-fehér fotót készített. Ez az anyag mára a Göcseji Múzeum s egyben Zala megye egyik legértékesebb gyűjteménye lett, hiszen egy azóta megsemmisült világot, múltunk egy szeletét őrizte meg mindannyiunk számára. Ez a páratlan értékű fotóanyag került most Zala megye Önkormányzata segítségével digitalizálásra.  De Szentmihályi nemcsak fekete-fehér filmre, hanem diára is dolgozott. Színes diapozitívjain ugyanez a világ látható.  A dia azonban romlandóbb matéria, mint a fotónegatív, így ma már ez az állomány is sürgős digitalizálásra vár. A Megyei Önkormányzat részt vállal ennek a megvalósításában is.

És mire jó ez a most Szentmihályi Imre fotóinak, kartonjainak digitalizálásával létrehozott adatbázis? Nemcsak arra, hogy a világháló segítségével a különböző kutatóintézetekben, múzeumokban dolgozó etnográfusok, történészek, építészek tanulmányozhassák a képeken megjelenő világot, hanem Zala megye, mindenekelőtt a Göcsej falvaiban élő emberek is rácsodálkozhassanak történelmükre, a nem is oly rég volt világra. Az adatbázist nemcsak nézegetni lehet, hanem digitalizált fotói felhasználhatók falutörténeti kiállítások létrehozására is, amelyek hozzájárulhatnak a helyi közösségek megszervezéséhez, identitásuk megerősítéséhez.