Kincskereső 2021/22 3. feladat

„Zalai Kincskereső” I. forduló

 

III. Feladat – Bagod

 

Országunk közlekedésében ma is kiemelt szerepet játszik a vasút. Zala vármegyében elsőként Nagykanizsán jelent meg a vasúti közlekedés. Zalalövőre a vasút 1906-ban ért el, ekkor adták át az akkor még csak átmenő állomását Körmend-Zalalövő-Őriszentpéter-Muraszombat vonalon. A Zalaegerszegre vezető, szintén helyi érdekű vasutat 1913-ban nyitották meg. Zalaegerszegről indulva a 13. kilométernél érték el ezt az állomást, melynek helyén a hagyomány és a neve alapján csárda állt. A mai épületet 1914. január 10-én nyitották meg, ám egykori funkcióját már elvesztette.

 

Feladat:

  • Keressétek fel az állomást.

 

Készítsetek a helyszínről egy fotót a kabalátokkal és válaszoljatok a következő kérdésekre:

 

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Zalában több gőzmozdony is van, köztük Ábel. Hol találkozhatunk vele? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

 

III. Feladat – Lenti

 

A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit.

A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. 2004 óta néhány újdonsággal is szolgálnak; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz.

 

Feladat:

  • Keresd fel a kisvasút Lentiben található állomását és az ott kiállított gőzmozdonyt.

Készíts a helyszínről egy fotót a kabaláddal és válaszolj a következő kérdésekre:

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Zalában több gőzmozdony is ki van állítva, köztük Gizike, aki a Zalaegerszeg-Rédics vonalon szolgált. Hol találkozhatunk vele? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

Kiegészítés:

  • a menetrend szerinti járatok, április 23-tól indulnak, így elképzelhető, hogy csak ezt követően tudtok bejutni az állomás területére.

 

 

III. Feladat – Letenye

 

Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe nevezett fák közül az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije minden évben 12-15 döntőst választ. Közönségszavazáson dől el, hogy közülük melyik kapja az Év Fája elismerést. Magyarországon 2010-ben rendezték meg először, amit egy 500 éves letenyei platán nyert.

Feladat:

  • Keressétek fel híres fát.

 

Készíts a helyszínről egy fotót a kabaláddal és válaszolj a következő kérdésekre:

 

  • Melyik történelmi család uradalmának a központja volt Letenye és a kastély, ahol a platán is áll? :
  • Szerepel a Letenyei Települési Értéktárban a fa? Ha igen, milyen néven? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

 

III. Feladat – Murakeresztúr

 

Az első Magyarországon megtelepült szerzetesrend monostorai kezdetben királyi alapításúak voltak, a XI. század végétől már a megerősödő nagybirtokosok is képesek voltak magánegyházak alapítására. Zalaváron kívül Zala megye területén a középkorban több bencésrendi monostor is működött, így „Keresztúron” is. Az apátság alapítási ideje és alapítója is bizonytalan. A Kanizsa folyócska Murába ömlése környékén állt, ezért kezdetben Kanizsa melletti, majd Mura melletti jelzővel illették. Egyes kutatók három helyszínen is várat vélnek azonosítani a településen. A XVI. század első felében szüntette be működését, amikor végvárrá alakították. 1600-ban sorsára hagyták, elpusztult.

Hírnévben azonban messze felette áll Zrínyiújvár, amely most már hivatalosan is „Történelmi emlékhely”. Bár az erősség csak három évig állt, történelmi szerepe európai mértékkel mérve is vitathatatlan.  A vár Zrínyi Miklós egyetlen, a mai Magyarország területén található kiépített emléke.

 

Feladat:

  • Keressétek fel a várat.

 

Készítsetek a helyszínről egy fotót a kabalátokkal és válaszoljatok a következő kérdésekre:

 

  • A vár helyszínét csak nagy nehézségekkel sikerült azonosítani. Mi volt az azonosítás legfőbb akadálya? :
  • Az egykori ostrom részleteit, az ostromlók helyét, a lőállásokat, a támadások lefolyását mi segítette meghatározni a kutatóknak a helyszínen? Miket kellett ehhez megtalálni? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

 

III. Feladat – Pacsa

 

Az őskorban az ember a legelemibb életszükségletét, a táplálkozást eleinte természetes, vadon termett tápanyagokkal, növényekkel (gabona magvakkal) gyümölccsel és nyers hússal elégítette ki. A tűz felfedezése után a gabonamagvakat először pörkölték, majd később rájöttek, ha apróra törik, vízzel összegyúrják, a kapott pépet megsütik, ízletesebb táplálékot nyernek. A legrégibb időkben a gabonát fából, kőből majd fémből készült mozsarakban törték, zúzták lisztté. Később forgóköves kézi őrlőkkel, malmokkal. A kézi őrlést követően kialakított köves malmok aztán a XIX. század közepéig, végéig uralták az ipart. Tehát, kevés foglalkozásnak van olyan régi múltja, mint a malomiparnak, hisz’ az emberi fejlődéssel egy időben fejlődött az aprítás, a szitálás.

Amikor 1264-ben először tűnik fel a település az írásokban, már találkozhatunk malmokkal és tartozékaikkal. Évszázadokon át vízimalmok voltak, azonban 1925-ben már gőzmalom is működött, melynek épülete ma is áll.

 

Feladat:

  • Keressétek fel a malmot.

 

Készítsetek a helyszínről egy fotót a kabalátokkal és válaszoljatok a következő kérdésekre:

 

  • Az 1949-es kimutatás szerint ki volt a tulajdonosa? :
  • Milyen célra használják most? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

Segítséget itt találtok: https://viza.nagykar.hu/

 

III. Feladat – Salomvár

 

Országunk közlekedésében ma is kiemelt szerepet játszik a vasút. Zala vármegyében elsőként Nagykanizsán jelent meg a vasúti közlekedés. Zalalövőre a vasút 1906-ban ért el, ekkor adták át az akkor még csak átmenő állomását Körmend-Zalalövő-Őriszentpéter-Muraszombat vonalon. A Zalaegerszegre vezető, szintén helyi érdekű vasutat 1913-ban nyitották meg. Zalaegerszegről indulva a 19. kilométernél érték el ezt az állomást (Zalacséb-Salomvár közös néven). Az állomást 1913. október 8-án nyitották meg.

 

Feladat:

  • Keressétek fel a régi állomást.

 

Készítsetek a helyszínről egy fotót a kabalátokkal és válaszoljatok a következő kérdésekre:

 

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Zalában több gőzmozdony is van, köztük Ábel. Hol találkozhatunk vele? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

III. Feladat – Zalaapáti

 

Országunk közlekedésében ma is kiemelt szerepet játszik a vasút. Zala vármegyében elsőként Nagykanizsán jelent meg a vasúti közlekedés. 1865-ben megindult a forgalom a Nagykanizsa–Szombathely–Sopron-vasútvonalon, ekkor Zalaegerszeg is vasúti csomóponttá vált.

Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én adták át a forgalomnak. A vasút Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg, a vasúti pályát később felszedték.

 

Feladat:

  • Keresd meg a régi állomás épületét.

 

Készíts a helyszínről egy fotót a kabaláddal és válaszolj a következő kérdésekre:

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Több gőzmozdony is van Zalában, köztük „Ábel”. Hol szolgálja a közlekedőket? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

III. Feladat – Zalaegerszeg

 

Országunk közlekedésében ma is kiemelt szerepet játszik a vasút. Zala vármegyében elsőként Nagykanizsán jelent meg a vasúti közlekedés. 1865-ben megindult a forgalom a Nagykanizsa–Szombathely–Sopron-vasútvonalon, ekkor Zalaegerszeg már igazi vasúti csomóponttá vált. Az eredeti tervek szerint a soproni vonal érintette volna Zalaegerszeget is, de miután a város nem tudta megfizetni a hozzájárulás összegét, a vonalat kilenc kilométerrel távolabb, Zalaszentivánnál építették meg. A ma is álló zalaegerszegi állomásépületet 1926-ban emelték, neoromán stílusban. A Zalaegerszegi Osztálymérnökség 1890. október 12-én alakult meg. Ekkor indult a Rédics–Zalaegerszeg, és a Zalaegerszeg–Kisfalud-Szentiván- és Ukk–Csáktornya HÉV-vasútvonalak.

A vasútállomás közvetlen közelében igazi ritkaságot is láthatunk. 1892-ben készült, így már 130 éves. A zalaegerszegiek úgy ismerik: Gizike. Gizike egy 377-503 típusú gőzmozdony, mely a Rédics–Zalaegerszeg–Zalalövő útvonalon közlekedett. 1978-ban került talapzatára.

Feladat:

  • Keresd meg „Gizikét”.

 

Készíts a helyszínről egy fotót a kabaláddal és válaszolj a következő kérdésekre:

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Gizike mellett több gőzmozdony is van Zalában, köztük „Ábel”. Hol szolgálja a közlekedőket? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

III. Feladat – Zalalövő

 

Országunk közlekedésében ma is kiemelt szerepet játszik a vasút. Zala vármegyében elsőként Nagykanizsán jelent meg a vasúti közlekedés. Zalalövőre a vasút 1906-ban ért el, ekkor adták át az akkor még csak átmenő állomását Körmend-Zalalövő-Őriszentpéter-Muraszombat vonalon. A Zalaegerszegre vezető, szintén helyi érdekű vasutat 1913-ban nyitották meg. 2000-ben új állomásépületet adtak át, ám a régi is áll még.

 

Feladat:

  • Keressétek fel a régi állomást.

 

Készítsetek a helyszínről egy fotót a kabalátokkal és válaszoljatok a következő kérdésekre:

 

  • A gőzmozdonyokon felül általában legalább kettő és kétfajta „púp” (dóm) látható. Mi a szerepük és miben különböznek? :
  • Mikor indult a Zalaegerszeg-Zalalövő vonalon az első vonat (év/hónap/nap)? :

A feladatért kapott kóddal a „szarvas” 2 darabjához jutsz hozzá. A kérdésekre adott válaszokkal 15-15 pontot szerezhettek.

 

 l1  l2  l3 A vetélkedő az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával (HF/532/2020) valósul meg.