A harangláb
A harangláb kb. 6-10 m magas fából ácsolt építmény, melyben a harang függ. Leginkább olyan helyeken jött létre, ahol a táji adottságok (pl. építőkő hiánya) és a szegénység nem tették lehetővé a harangtorony vagy templom építését; illetve a történelmi pusztítások miatt nem volt célszerű állandó épületben elhelyezni a harangot.
A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, ácskötésekkel rögzített vagy négyoszlopos építmény. Ez készülhetett oly módon, hogy a tartóoszlopok egymásnak vannak támasztva vagy az oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták. Ekkor két zsindelytető is készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte (szoknyás harangláb).
Alsószenterzsébet
Szerkezetileg kétoszlopos, a felújítás után, beton lábazatra helyezett talpgerendás és deszkaborítású zártszoknyás harangláb.
A harangtartó két oszlopot ferdetámaszok és kötőgerendák tartják és érdekessége a szellőzést és megvilágítást szolgáló deszkarácsozat.
Az 1914. és 1918. évi világháború emlékére emelte az alsószenterzsébeti református hitközség 1922. évben A harang Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában készült Sopronban és jelenleg elektromos működtetésű.
Felújított, jó állapotú, de nem védett épített örökség, aminek látogatása az egyik oldalról nyitott telken lehetséges.
Alsószenterzsébet
Baglad
Az eredetileg XIX. sz. végén épült harangláb a közelmúltban felújításra került és a másik haranghelyre is harang kerülhet.
A felújítás során megmaradt az eredeti háromoszlopos, talpgerendás és nyitott szoknyás szerkezet. A sávalapot téglaalapra építették. A főút melletti faluképi jelentőségű építmény szabadon látogatható.
A harangot Baktüttős község áldozatkész hívei öntették 1922-ben.
Baglad
Baktüttős
Az eredetileg XIX. sz. végén épült harangláb a közelmúltban felújításra került és a másik haranghelyre is harang kerülhet.
A felújítás során megmaradt az eredeti háromoszlopos, talpgerendás és nyitott szoknyás szerkezet. A sávalapot téglaalapra építették. A főút melletti faluképi jelentőségű építmény szabadon látogatható.
A harangot Baktüttős község áldozatkész hívei öntették 1922-ben.
Baktüttős
Barlahida
A kétoszlopos harangtartó állványt oldaltámaszok merevítik a talpgerendás alapszerkezeten.
A nyitottszoknyás harangláb felújításra szorul, mivel talpgerendázata vizesedés miatt rossz állagú és a csúcsáról hiányzik a latin kereszt.
Az elektromos működtetésű haranggal rendelkező, helyi védettséget nem élvező és bár magánterületen áll, szabadon látogatható.
Harangja 1921-ben készült a római katolikus lakosok természetbeni és pénzadományaiból.
Barlahida
Becsvölgye – Kislengyel
Az eredetileg kétoszlopos, három talpgerendás és zártszoknyás; a felekezetek által közösen használt haranglábat a közeli hegyről lehozva a közterületen álló fecskendőház falaira helyezték majd cserépfedéssel látták el.
A szoknya oldala azóta téglafal és a bejárati nyílás nyitható módon szolgálja a látogathatóságot. A szemben lévő ház lakói működtetik kézzel a harangot, amit Seltendorfer Frigyes Fiai harang-öntő gyárában öntették Sopronban Isten dicsőségére a kislengyeli róm. kath. és ref. hívek az 1924. évben.
A téglaépület vizesedése miatt kisebb felújítást igénylő harangláb, aminek faszerkezete megfelelő állapotú.
Kislengyel
Becsvölgye – Pajzsszeg
Az eredetileg kétoszlopos, nyitott harangkamrás és két haranggal rendelkező harangláb a korábbi nyitottszoknyás állapotából először bedeszkázásra került, majd újabb felújítás után cementkötésű oldalfalat és talpgerendáinak betonalapot kapott.
Az elektromos működtetésű felső harang felirata szerint „Öntették a paizsszegi rom.katholikus és református belefizetők az 1929.évben” Az alsó harangon a következő felirat olvasható: „Hol vagy István király Téged magyar kíván gyászos öltözetben Te előtted bírván”
A faluképi jelentőségű harangláb látogathatósága a templomkerten keresztül lehetséges.
Pajzsszeg
Becsvölgye – Salomfa – Majosfa
A bevezető út mellett közterületen álló és szabadon látogatható harangláb kétoszlopos harangtartóval és talpgerendás alappal, illetve deszkázott zártszoknyával rendelkezik. Tetőfedése bádog és cserép, ami viszonylag jó állapotban őrizte meg a szerkezetet, de kisebb felújítás főleg a vizesedő betonalapokat érintően szükséges.
A harangot 1929-ben öntették Vargaszeg település lakosai Seltenhofer Frigyes fiai soproni harangöntő gyárában.
Salomfa
Becsvölgye – Vargaszeg
A bevezető út mellett közterületen álló és szabadon látogatható harangláb kétoszlopos harangtartóval és talpgerendás alappal, illetve deszkázott zártszoknyával rendelkezik. Tetőfedése bádog és cserép, ami viszonylag jó állapotban őrizte meg a szerkezetet, de kisebb felújítás főleg a vizesedő betonalapokat érintően szükséges.
A harangot 1929-ben öntették Vargaszeg település lakosai Seltenhofer Frigyes fiai soproni harangöntő gyárában.
Vargaszeg
Böde
Az utcáról megtekinthető, de az előkert zártsága miatt csak helyi segítséggel látogatható a kétoszlopos, talpgerendás és deszkaborítással zártszoknyás harangláb.
A felújítás során a korábbi téglapilléreket beton sávalap váltotta fel, de a talpgerendázat egyedi jellege megmaradt. Tetőfedése paláról cserépre változott és harangjának működtetése is elektromos lett.
A közelmúltban felújított haranglábban 17. századi harang található a következő latin nyelvű felirattal:
FUSA HIMP… PER PFISTERMEISTER ROM. KATH.
Böde
Csesztreg – Kerkaújfalu
A környéken honos négyoszlopos hosszúnyakú harangtartóval ellátott talpgerendákon nyugvó nyitottszoknyás harangláb.
Az építmény 1921-ben épült és a közelmúltbéli felújítás után a karcsú harangtartó állvány új deszkázást kapott, nyitottá vált a harangláb alja és csak a deszkakorlát emlékeztet a korábbi zártszoknyás deszkaborításra. Könnyen megközelíthető az utca melleti telken és környezetében találkozó-pihenőhely került kialakításra.
A harangot a kerkaújfalusi katholikus hívek öntették közadakozásból. A harang felirata szerint: Szűz Mária könyörögj érettünk Seltenhofer Frigyes fiai M.K. udvari szállítók harangöntő gyárában Sopron.
Kerkaújfalu
Csonkahegyhát katolikus harangláb
Az 1941-ben épült hagyományosan kétoszlopos, oldaltámaszokkal ellátott és talpgerendás harangláb, aminek harangját bádogborítást védte. Viszonylag jó állapotú építmény, ami szabadon megközelíthető a főútról és faluképi jelentőséggel bír.
A harangja már az új tégla építésű harangtoronyban van! VESZÉLYEZTETETT!
Csonkahegyhát
Csonkahegyhát református harangláb
1908-ban (mások szerint 1924-ben) épült faluképi jelentőségű református harangláb, amihez a csonkahegyháti református leányegyház 1924-ben Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő-gyárában öntettett harangot, ami ma elektromos működtetésű.
A korábban kétoszlopos, talpgerendás és nyitott szoknya nélküli haranglábat 1986-ban átépítették és zártszoknyássá változott, így deszkaborítást kapott.
Szabadon megközelíthető egy oldalról, míg a magántelek felől engedéllyel látogatható.
Csonkahegyhát
Dobronhegy
A harangláb eredetileg a Pálfiszegről átkerült harangláb felújításával és helyi harang elhelyezésével jött létre. Az eredetileg négyoszlopos, kötényes harangláb mára kétoszlopos talpgerendás és nyitott szoknyás haranglábbá alakult át.
Az utca melleti telken szabadon látogatható és felújított bádogfedésű harangláb, aminek érdekessége a nagyméretű szentkép.
A harang a dobronhegyi R.K. hívek áldozatkészségéből készült Magyarország Nagyasszonyának az Úrnak 1935. esztendejében. A felirat szerint: „Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk”. A harangot Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő-gyárában öntötték Sopronban
Dobronhegy
Felsőszenterzsébet
Az eredeti XVIII. század végén épült négyoszlopos, talpas-vázas boronaszerkezetű védett harangláb a szentendrei skanzenben látható.
A ma Felsőszenterzsébeten látható építmény anyagában hasonló elődjéhez és 1983-ban épült. Négyoszlopos, talpgerendás, jurtaszerűen félig zárt harangkamrás és zártszoknyás református harangláb. Jó műszaki állapotú és szabadon látogatható, bár az építménybe bejutáshoz helyi segítség szükséges.
Harangja a felsőszenterzsébeti református filialis egyház által öntettett az 1925. évben.
Felsőszenterzsébet
Gombosszeg
A XX. század első évtizedeiben épült a kétoszlopos, talpgerendás és körben támaszos nyitott haranglábat a legutóbbi felújítás során zsindelytetővel egészítették ki a támaszok védelmére és beton kockaalapra helyezték.
Szabadon látogatható a falu közepén az út mellett álló, helyi védettséget nem élvező építmény.
A harangot Isten dicsőségére öntették Gombosszeg R.K. hívei 1923-ban. A település címerében is fellelhető.
Gombosszeg
Gutorfölde-Náprádfa
A helytörténet szerint két harangja volt a falunak, az egyik a templom előtt egy fa haranglábon, a másik a faluban egy almafán.
A XIX. sz. második felében épített harangláb ma is kétharangos. Háromoszlopos, oldaltámaszos, talpgerendán nyugvó nyitott szoknyás harangláb, ami felújított állapotában cserépfedésű és vakolt téglaalapokon nyugszik. A településképi jelentőségű építmény a települési közút mellett szabadon látogatható.
A kis harangot Seltenhofer Frigyes és fiai harangöntő-gyárában Sopronban öntötték 1920-ban Páduai Szent Antal tiszteletére, míg a nagy harangot a község ifjúságának kezdeményezéséből a község lakossága öntette Isten segedelmével.
Náprádfa
Hernyék
A településképi jelentőségű négyoszlopos, talpgerendás, félig fedett harangkamrás és nyitott szoknyásnak is tekinthető harangláb található a falu központi teresedésén, így szabadon látogató. A felújított építmény a korábbi állapotához képest alacsonyabbá és félig nyitottá vált a felső részén. Az új helyére áthelyezett harangláb talpgerendái beton alapokra kerültek és zsindelyfedést kapott.
A harang felirata: „ Üdvözlégy Mária 1930”
Hernyék
Kálócfa
A négyoszlopos, talpgerendás és zártszoknyás harangláb a legutóbbi felújítás során cserépfedést kapott és stabil betonalapokra került. A települési főutcától távol közterületen áll, így szabadon látogatható, bár szerkezetbe történő belépéshez helyi segítség szükséges.
A harangot Kerka-Kálócfa róm. kath. hitközség öntette 1924-ben és jelenleg elektromos működtetésű.
Kálócfa
Kerkateskánd – Kerkatótfalu
A négy törzsoszlopos, magas és nyulánk harangtornyos, zárt szoknyás, egy harangú haranglábat, mely bádogborítással fedett; szépen felújított állapotban szabadon körbejárható. Érdekessége a templomoknál megszokott kettős galérú toronysisak.
Kézi működtetésű harangját közdakozásból öntették a kerkatótfalusi róm. kath. hívek.
Kerkatótfalu
Kissziget
A múlt században magas beton alapokra helyezett talpgerendás, kétoszlopos, nyitott szoknyás, bádogfedésű fa harangláb viszonylag felújított állapotban van. 1790-ben épült műemléki jellegű építmény a római katolikus felekezetet szolgálja.
A települési főút melletti közterületen szabadon megközelíthető és látogatható, illetve pihenőhelyül is szolgál a csodálatos környezetben.
Elektromos működtetésű harangjának felirata: „Hiszek Magyarország feltámadásában – A r.k. hívek adakozásából 1921 – Szűz Mária könyörögj érettünk”
Kissziget
Kozmadombja
Támaszokkal ellátott kétoszlopos, beton alapokra helyezett talpgerendás és nyitottszoknyás harangláb alul cserép,felül bádogfedéssel. Korábban a harangozót deszkaborítás védte felülről a zártszoknyás harangozótérben.
A települési főúton az önkormányzat mellett álló szabadon látogatható haranglábat 2014-ben újították fel és a Szűz Mária tiszteletére szentelt kézi működtetésű harangja Kozmadombja község róm. kath. híveinek áldozatkész adományaiból öntettett 1921. évben Walser Ferenc budapesti harangöntő által.
Kozmadombja
Kustánszeg – Parasza
A településen 1903-ban állították fel a kétoszlopos, talpgerendás és zártszoknyás faluképi jelentőségű református haranglábat, ami jelenleg szabadon látogatható egy magántelken a domboldalon. A szerkezetbe történő bejutás azonban helyi segítséget igényel.
A harangot és a harangozót palafedésű tető védi, míg az oldalfal fenyődeszkázatú.
Elektromos működtetésű harangját az 1914. és 1918. évi világháborúban elvitt harangja helyett szerezte a paraszai református hitközség 1925. évben.
Parasza
Külsősárd
A Kerka-mentére jellemző négyoszlopos karcsú és félig nyitott harangtornyos, talpgerendás és nyitottszoknyás katolikus harangláb a XIX. században épült, majd 1991-ben felújításra került. Ekkor a szoknya cserépfedést, a harangtorony új bádogfedést kapott. Az építmény a falu központjában szabadon látogatható.
Elektromos működtetésű harangját az első világháború után újra öntötték.
Külsősárd
Lendvadedes
A Kerka-mentén megszokottól eltérően vaskosabb méretű, négyoszlopos, félig nyitott, beton alapokora helyezett talpgerendás és zártszoknyás haranglábat Lendvadedes község közönsége építtette 1927. szeptember 29-én.
A közelmúltbéli felújítás után cserépfedést és lakóházakhoz hasonlóan vízelvezetést kapott, így voltaképpen jelenleg buszváróként is funkcionál a település közepén a buszfordulónál.
Elektromos működtetésű nagyobb harangját Seltendorfer Frigyes Fiai öntötték Sopronban. Felirata szerint: „Magyarország védőszentje Szent Mihály(?) arkangyal könyörögj érettünk”
Lendvadedes
Lenti – Bárszentmihályfa
A négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtornyos, beton alapokon álló talpgerendás és nyitott szoknyás harangláb viszonylag jó műszaki állapotban található.
A harangot és a harangozót fazsindely fedés védi az időjárás viszontagságaitól, bár az elektromos működtetésű harang esetében ennek inkább a látogatók szempontjából van jelentősége.
A településközponti közterületen álló harangláb szabadon látogatható.
A harangot Bárhely róm. kath. Hitközség,
Kovács jános Bárhely elöljárója és
Kovács János megrendelő öntette 1921-ben Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő-gyárában Sopronban.
Bárszentmihályfa
Lenti – Lenti hegy
Szőlőhegyi közbirtokosság által állított és a Kerka-vidékre jellemző támaszokkal ellátott négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtoronnyal rendelkező – beton alap nélkül – csak téglapillérekre helyezett talpgerendás nyitottszoknyás harangláb érdekes módon előtővel is rendelkezik a rendszeres egyházi használat érdekében. A harangot bádog, míg a harangozót cserépfedés védi a jó műszaki állapotú , inkább közösségi jelentőségű építményben.
A főút meletti közterületen felújított állapotban szabadon látogatható.
Lenti hegy
Lenti – Lentikápolna
A helyi védettséget nélkülöző, de a Kerka-vidékre jellemzően támaszokkal ellátott négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtoronnyal rendelkező betonalapra helyezett talpgerendás nyitottszoknyás katolikus harangláb, aminek építménye a Lenti Városi Tanács Ép. Fa. Zefag tsz. anyagi támogatásával és a helyi lakosság összefogásával készült el megújítva a régit, 1986-ban.
A települési közút mellett szabadon látogatható, amit a betonalaphoz épített lépcsőfokok is elősegítenek.
Harangját Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában öntette Sopronban a Lenti kápolna r.k. hitközség 1924-ben.
Lentikápolna
Lenti – Lentiszombathely
XVIII. század végén épített, nagyméretű, kétharangos, fazsindellyel fedett műemléki jellegű harangláb a temető bejáratánál.
Szerkezetét tekintve vaskos és deszkaborítással elzárt , támaszokkal ellátott háromoszlopos harangtorony, beton pontalapokon álló nagyméretű talpgerendák és nyitott szoknya jellemzi.
A temetőben szabadon látogatható és elektromos működtetésű harangjai alulról is megfigyelhetők.
Lentiszombathely
Lenti – Mumor
Felújított állapotban lévő, a kerka-vidékre jellemzően magas és karcsú nyakú négyoszlopos, félig nyitott harangtoronnyal rendelkező, beton alapokra helyzett talpgerendás és nyitott szoknyás – léckerítéses -katolikus harangláb a főút mellett.
A torony fedése bádog, míg a harangozót cserépfedés védi.
Szabadon látogatható a főút felől, míg a magántelek felől megközelíteni csak helyi segítséggel lehet.
Mumor
Lickóvadamos – Vadamos
A római katolikus harangláb a XIX-XX. század fordulóján épült és később áthelyezésre került a temetőből a település központjába.
A hosszúnyakú, kétoszlopos – beton alapokon nyugvó – talpgerendás és zártszoknyás harangláb részleges felújításon esett át; bádogfedés helyett cserép és zárt szoknyássá fejlesztés történt. Különösen a zárt szoknya szellőzését biztosító rácsozat szembetűnő.
A településrész közepén szabadon látogatható és az építmény szerkezetébe is biztosított a bejutás.
Vadamos
Lovászi – Kútfej
A XIX. sz. elején épült és a Kerka-vidékre jellemző négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtoronnyal rendelkező, talpgerendás, zártszoknyás katolikus haranglába bádogfedésű és eléggé rossz műszaki állapotú a talpgerendák vizesedése miatt. Zártsága miatt csak a főútról látható, a szerkezet nem hozzáférhető.
Várhatóan 2015-ben pályázati támogatásból újul meg a műemléki védettségű harangláb. Veszélyeztetett, mivel várhatóan teljesen új harangláb épül.
Az elektromos működtetésű harangot Kútfej község róm. kath. hívei öntették Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő – gyárában Sopronban 1924-ben Szent Iván tiszteletére. Felirata szerint: „Szűzanyánk könyörögj érettünk Isten dicsőségére”.
Kútfej
Magyarföld
A régi harangtorony a falu bírájának telkén állt, a temető közelében. Az ötvenes években, meggyöngült szerkezetére hivatkozva lebontották. Helyette épült a faluház mellett ideiglenes jelleggel a harangot tartó állvány, ami 2000-ben közadakozásból és állami támogatásból megújult.
Ekkor egyoszlopos, ágasfa jellegű harangtartó került befedésre talpgerendákon nyugvó és gerendaborítású zártszoknyás oldalfalakkal. A harangláb egy központi teresedésen szabadon látogatható és pihenőhelyül is szolgálhat.
A régi harangot 1883-ban Szombathelyen öntötték, Csesztregről került Magyarföldre, majd a Nagy Háború során elvitték. A mostani harangot a magyarföldiek a ‘30-as évek tájékán vásárolták, a falu fiatalsága által szervezett és előadott pajtaszínházi előadások bevételéből.
Magyarföld
Márokföld
1924-ben épült református harangláb. Korábban teljesen zárt volt a szoknyája, hosszúnyakú kétoszlopos változat talpgerendákkal beton alapokon, ami a közelmúltban felújításra került. Ekkor a harang új bádogfedést, míg a harangozó tér cserépfedést kapott. A zárt szoknya helyett pihenőhelyül is szolgáló nyitott tér alalkult ki lécdiszítéssel és korláttal.
Elektromos működtetésű harangjának felirata:
„Az élőket hivogatom a holtakat elsiratom”
Soli Deo Gloriam
Készítette a márokföldi ref. egyház és öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő-gyárában Sopron 1922.
Márokföld
Mikekarácsonyfa – Karácsonyfa
A múlt század ‘30-as éveiben épült hosszúnyakú, támaszokkal ellátott kétoszlopos és nyitottszoknyás harangtorony talpgerendái vakolt tégla pontalapokon nyugszanak. A katolikus harangláb alapja jelenleg felújítás alatt van, mivel megsüllyedt.
A településképi jelentőségű harangtorony és a harangozót védő tető bádogfedésű.
A főút melletti járdával párhuzamosan álló harangláb szabadon megközelíthető, de a teljes körbejáráshoz a határoló magántelek idős hölgytulajdonosának hozzájárulása is szükséges.
Harangját Karácsonyfa Rom. Kath. Hitközség adakozásából öntötte 1921. évben Walser Ferencz Budapesten.
Karácsonyfa
Nemesnép
1793-ban épült későbarokk stílusjegyeket hordozó műemléki fazsindelyes harangláb a Kerka-vidékre jellemzően támaszgerendákkal megtámogatott és zárt négyoszlopos harangtoronnyal, valamint talpgerendákon, illetve fa anyagú pontalapokon nyugvó szerkezettel rendelkezik.
Érdekessége a többi haranglábhoz képest nagyobb magassága és fazsindely anyagú fedése, ami valószínűleg a korábban leégett fatemplomhoz történő hasonlítás eredménye.
A települési központi részén fekvő harangláb szabadon látogatható és körbejárható, műszaki állapota az 1991-es felújítás óta eltelt időben nem változott.
Nemesnép
Nova – Zágorhida
XVIII. században épült, római katolikus, műemlék jellegű kétoszlopos harangtoronnyal rendelkező, palaborítású tetővel rendelkező, talpgerendákon nyugvó és deszkaborítással zártszoknyás harangláb.
A főutak kereszteződésében fekvő harangláb szabadon látogatható, de műszaki állapota az alapok esetében felújítást igényelhet.
Kézi működtetésű harangjának felirata: „Istent dicsérd a békét hirdesd” Zágorhida 1939, amit Seltenhofer Frigyes fiai M.K. udvari szállítók harangöntő-gyárában öntöttek Sopronban.
Zágorhida
Nova – Felső-hegy
Az átlagnál hosszabb nyakú, támaszokkal ellátott kétoszlopos harangtorony zártszoknyás – téglaalapokon nyugvó – talpgerendákon alapszik.
Mind az alapját és deszkaborítását, mind a cserépfedését tekintve leromlott műszaki állapotú, de máig használatban lévő harangláb.
Szabadon megközelíthető a hegygerincen futó út mellett a védettséget nem élvező harangláb.
Eredetileg a salomfai, barlahidai és novai szőlőbirtokosok állíttatták saját költségükön a múlt század elején.
Kézi működtetésű harangját a Nova felsőhegyi katolikusok öntették 1936-ban Szlezák László harangöntővel, Magyarország aranykoszorús mesterével Budapesten. Felirata szerint:
„Az Istennek dicsőség az embernek béke”
Felső-hegy
Pórszombat
A Kerka-mentére jellemzően oldaltámaszokkal megerősített négyoszlopos, zárt harangtornyú – vakolt tégla alapon nyugvó – talpgerendás és nyitottszoknyás harangláb a XVIII. században épült. A műemléki jellegű és a főút mellett fekvő bádog és cserépfedésű építmény műszaki állapota a felújítás után megfelelő és szabadon látogatható.
Kapcsolódó hagyomány, hogy Halottak napján a faluban a halottakért mindenki maga szokott harangozni, mégpedig annyi verset, ahány halottja van. A harangláb körül ilyenkor összesereglenek és várakoznak, hogy mikor kerül rájuk a sor.
Pórszombat
Pusztaapáti
Az eredetileg kétoszlopos, támaszokkal ellátott és földbeásott fa tartókkal rendelkező harangláb a helyreállítás után beton alapot a gerendáknak és újabb, a harangozót is védő bádogtetőt kapott. A katolikus haranglábat jelzésértékű kis magasságú kerítés veszi körbe.
A zsáktelepülés buszfordulója melletti közterületen fekvő településképi jelentőségű harangláb szabadon látogatható.
Mára elektromos működtetésű harangját Isten dicsőségére, Szűz Mária és Szent istván király tiszteletére az apáti pusztai hívek és (?) Istvánné öntették 1929-ben.
Pusztaapáti
Ramocsa
A négyoszlopos, talpgerendákon nyugvó és öntött beton sávalappal rendelkező kötényes haranglábat a ‘90-es években építették korszerű anyagokból (zsindely) és technológiával ökumenikus jelleggel. A régi haranglábat Felsőszenterzsébetre helyezték át.
A megfelelő műszaki állapotú építmény szabadon látogatható a főút melletti magasra nőtt örökzöldekkel körbevett közterületen.
Elektromos működtetésű harangjának felirata szerint: „Az élőket hivogatom a holtakat elsiratom” öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő-gyárában Sopron 1929-ben.
Ramocsa
Szentpéterfölde
A település központjában áll klasszicista hatású, XIX. sz.elején épült kétoszlopos, talpgerendákon nyugvó és deszkaborítással fedett zártszoknyás katolikus harangláb. Érdekessége a bádoggal fedett harangtető mintázatos fazsindely díszítése.
Az alapokat tekintve kisebb felújításra szoruló építmény szabadon látogatható és betekintés is nyerhető a belső szerkezetébe.
Elektromos működtetésű harangját Seltenhofer Frigyes és fiai harangöntő-gyárában öntötték Sopronban és felszentelték 1922.október 15-én
Szentpéterfölde
Szíjártóháza
A település központjában áll az 1991-ben felújított, a Kerka-vidékra jellemzően négyoszlopos, magas, karcsú és zárt harangtornyú, talpgerendákon nyugvó barokkosan ferde lécrácsozattal fedett zártszoknyás haranglábja. A felújítás során cserépfedést, vízelvezetést és beton alapot kapott.
A településképi jelentőségű építmény szabadon látogatható a település központjában, azomban belső felépítésének tanulmányozásához a helyi segítség szükéges.
Az elektromos működtetésű harangja az I. világháború után készült.
Szíjártóháza
Szilvágy
A csak látszólag négyoszlopos, de valójában oldaltámaszokkal meerősített kétoszlopos zárt harangtoronnyal rendelkező, beton alapokon talpgerendákon nyugvó és – korábban nyitott – de később deszkaborítással fedett zárt szoknyás XIX. századi barokkos stílusú római katolikus harangláb. A legutóbbi felújítás során a településképi jelentőségű haranglábon a korábbi pala helyett cserépfedést, az alapok megerősítését és a harang elektromos működtetését alakították át.
Az építmény szabadon látogatható a főút mellett kialakított szakrális célú közterületen.
Szilvágy
Zalaegerszeg – Andráshida – Apátfa
Az apátfai haranglábat 1925-ben állíttatták a helyi lakosok. Azóta többször felújították, aminek során a korábban négyoszlopos földbeásott és betonozott alapokkal rendelkező haranglábat kétoszlopos, oldaltámaszokkal megerősített, bádogfedésű, talpgerendás és oldalfedett fadeszkázásos módon alakították át. A 2001-ben végrehajtott rekonstrukciót cégek és lakosok adományai tették lehetővé.
Az építmény szabadon látogatható a településrész Zala folyóra merőleges lejtős mellékutcájának oldalában.
Kézi működtetésű harangját Apátfa község közbirtokosság áldozatkész hívei öntették 1922-ben Seltenhoffer Frigyes Fiai soproni harangöntö-gyárában. Felirta szerint:” Hazánk patrónája békesség királynéja könyörögj érettünk”
Apátfa
Zalaegerszeg – Andráshida – Gébárt
A korábban földbeásott négyoszlopos, magasra nyúló oldaltámaszokkal ellátott deszka fedésű harangláb a felújítás után átalakult az ősi formavilágú Y alakú (ágasfa) haranglábbá. Az átépítés új harangláb építését jelentette, így a közeli Rét utcában lévő régi harangláb elbontásra került.
Az új, településképi jelentőségű építmény jelenleg a gébárti út melletti kiszélesedő közterületen áll és szabadon látogatható.
Kézi működtetésű harangját Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1925-ben és felirata szerint: „Szűz Mária könyörögj érettünk”
Gébárt
Zalaegerszeg – Szenterzsébet hegy – Újhegy
A korábban földbeásott kétoszlopos, talpgerendákon nyugvó és oldaltámaszokkal merevített nyitottszoknyás harangláb a felújítás után is megőrizte eredeti jellegét és beton alapokra kerülve cserépfedést kapott.
Az újszerű műszaki állapotban lévő és településképi jelentőségű szőlőhegyi harangláb szabadon látogatható a hegyi útelágazásban fekvő közterületen.
Kézi működtetésű harangját Ebergény hegyközössége öntette 1928-ban Szlezák László harangöntővel Budapesten.
Újhegy
Zalalövő – Nagyfernekág
A vélhetően 1922-ben épült négyoszlopos, korábban földbeásott és talpgerenda nélküli harangláb a közeli lakóház kertjéből került a közterületre a legutóbbi felújítás során. Ekkor szilárd alapra került talpgerendákkal látták el és a korábbi keresztalakú oszlopmerevítők helyett a középső gerenda került merevítésre. A palafedést cserépfedésre cserélték.
A kiszélesedő útkereszteződésben álló harangláb jó műszaki állapotban található és szabadon látogatható.
Az elektromos működtetésű harangját a helyi római katolikus közösség öntette.
Nagyfernekág
Zalaszentmihályfa
Az eredetileg 1920-as években épült oldaltámaszokkal rendelkező kétoszlopos, földrehelyezett talpgerendás harangláb a legutóbbi felújítás során átalakult a félig zártszoknyás négyoszlopos változattá.
A település központjában álló településépi jelentőséggel bíró és újszerű állpotban lévő katolikus harangláb szabadon látogatható és közösségi találkozóhelyül is szolgál.
Elektromos működtetésű harangja latin feliratú és valószínűleg a XIX. századból származik.
Zalaszentmihályfa
Zalatárnok – Oroklán
Az oldaltámaszokkal merevített kétoszlopos és téglából rakott sarokpilléréreken álló talpgerendás nyitottszoknyás és bádogfedésű harangláb az alapjai romlása miatt felújításra szorul.
A település központjában álló – védettséget nem élvező – építmény szabadon látogatható .
A haranglábat az 1930-as években építették, míg kézi működtetésű harangját az orokláni hívek öntették Jucsák István harangöntővel Őrszentmiklóson 1964. évben.
Oroklán
Zalatárnok – Vakola
A karcsú, hosszú nyakkal rendelkező és támasztékokkal ellátott kétoszlopos és -téglaalapokon álló – négy darabból álló talpgerenda kereten nyugvó, deszkaborítással fedett zártszoknyás és bádogborítású vakolai haranglábat a múlt század ‘20-as éveiben építették.
Szabadon megközelíthető a bevezető út melletti telken álló építmény, ami a pihenővel és hirdetőtáblával együtt közösségi helyként is funkcionál.
Kézi működtetésű harangját a vakolai róm. kath. hitközség öntötte 1927-ben Szlezák László harangöntővel Budapesten.
Vakola
Zala megyei Önkormányzat
HF/205-1/2014. „Haranglábak feltérképezése” – a göcseji haranglábak összegyűjtése, dokumentálása
vállalkozói szerződés alapján
július 31.
A kutatást végezte:
Cserta-menti Natúrpark Egyesület – Barlahida
Felhasznált irodalom:
Kovács József: Törzsökös fa haranglábaink, Romanika, 2008
További információk:
Dr. Kulcsár Gábor 30 3508935