A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású család a 17. századtól él Magyarországon, 1739-től Keszthelyen. Ekkor szerzi meg Festetics Kristóf (1696–1768) a keszthelyi birtokot és tartozékait, és az uradalmat választja birtokai központjának. Jelentős érdeme a kastély felépítése, ugyanakkor emellett sebészorvost és mestereket hozat a városba, valamint gyógyszertárat és uradalmi kórházat létesít. I. György (1755–1819), Pál fia a család legjelentősebb tagja. 1797-ben megalapítja a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját. Megépítteti a Phoenix gályát, az első nagyméretű balatoni vitorlást. A kultúra elhivatott támogatója: könyvtári szárnnyal bővíti ki a kastélyt és folyamatosan gyűjti a megjelenő könyveket; 1817-ben megrendezi az első Helikoni ünnepséget, melyen a kor legnagyobb költői és írói vesznek részt; Csurgón gimnáziumot alapít.
A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország negyedik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. A 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18-19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára.
A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt a 18. és 19. században többször átépítették, bővítették. 1769-1770-ben Festetics (III.) Pál, Kristóf fia végeztetett átalakításokat az épületen. Az építkezések a homlokzat változatlanul hagyása mellett megnövelték a szárnyakat. A következő jelentős átalakítást fia, Festetics (I.) György 1792-ben kezdte meg. Nevéhez fűződik a déli, könyvtári szárny felépítése. 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló az északi szárny lebontása után új szárnyépületet készíttetett, amely tornyos középrésszel kapcsolódott a régihez. Ezzel majdnem megkétszerezte a kastély méretét, ugyanakkor meg is magasította az épületet, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látta el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
A Helikon Kastélymúzeum – Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics (I.) György egész alakos bronzszobra -, a kerti tó és az oroszlános kút építménye gazdagítja.
Az épen maradt termek belsőépítészeti kialakítása az 1880-as évekből származik. Szlavóniai tölgyfából készült kazettás mennyezetek, falburkolatok és kandallókeretek adnak méltó hátteret a műtárgyaknak. Kiemelkedik a helyiségek közül a Tölgyfalépcsőház a Magyarországon egyedülálló, eredeti családi portrégalériával.
A Helikon Kastélymúzeum – Festetics-kastély legértékesebb része Magyarország egyetlenépségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen. A legrégebbi kötet Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum 1488-ból.