Türjei volt premontrei templom és kolostor

A türjei prépostságot a Türje nembéli Dénes bán alapította, mint a hazánkban nem sokkal korábban megtelepedett premontreiek csornai rendházának filiáját. A már a francia koragórika számos elemét (rózsaablak, bimbós pillérfejezetek, csúcsíves ablaknyílások és boltozatok) is felvonultató, kéttornyú, háromhajós, bazilikás szerkezetű, bordás keresztboltozattal fedett templom 1220 körül, későromán stílusban épült. A középkori rendház a templom északi oldalán állt, ez a török korban – mikor az épületegyüttes végvárként funkcionált – elpusztult. A templomhajó déli falán a Szent László-legenda 14. század végén festett, észak-itáliai hatásokat mutató értékes falkép-ciklusa gyönyörködteti a látogatót. A szentély északi oldalfalában lévő pasztofórium kovácsoltvas ajtaja 1478-ban készült.

A török kort követően Türje 1703–tól az alsó-ausztriai Pernegg, majd a csehországi Hradiste premontrei prépostsághoz tartozott, a 18. század közepétől pedig ismét a csornai prépost fennhatósága alá került. A harcok során elpusztult kolostor helyett a templom déli oldalán emeltek új, barokk stílusú rendházat. A megsérült északi templomhajót kijavították, és ekkor épült a hozzá kapcsolódó Szent Anna-kápolna is. Az 1750-es évek közepétől előbb a kápolnát, majd a templom főhajójának szentélyét, valamint a rendház ebédlőjét Dorffmaister István dekorálta – legkorábbi magyarországi – freskóival.

1920-21-ben a templom homlokzatát Lux Kálmán tervei alapján, purista stílusban renoválták, aminek során a két torony közé egyenes vonalú, törpegalériával lezárt attika készült. Ma a rendházban szociális otthon működik.

A türjei egykori premontrei templom napjainkban is őrzi a 12-13. századi nemzetiségi monostorok számos jellegzetességét. A háromhajós, keresztboltozatos román bazilika franciás eleganciájú részleteit a jó állapotban megmaradt Szent László-ciklus teszi még reprezentatíbbá. A barokk kor, illetve a múlt század kiegészítései harmonikusan simulnak az alapvetően középkori tömegelrendezéshez, ami által az épület Zala megye egyik legértékesebb műemlékét képezi.

A templom egyike a 13. századi, főúri alapítású monostortemplomoknak (Ják, Lébény, Zsámbék, Ócsa stb.) jó állapotban, megyénkben egyedüliként fennmaradt példáinak. Későközépkori falképei kiemelkedő jelentőségűek. Dorffmaister barokk freskói a bécsi akadémizmust képviselő, hazánkban kiemelkedő életművet létrehozó művész tehetségének első megnyilvánulásai.