A letenyei járási értéknapot 2015.július 25-én, szombaton rendezték meg a járás Értékpontján, Becsehelyen.

A 15 település által bemutatott tárgyakból készült kiállítás megnyitóján Németh Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket.

Elmondta, hogy kettős cél valósul meg a járási értéktár kialakításával. Egyrészt méltó környezet teremtődik a helyi értékek bemutatására, amelyek a megyei értéktár részei lehetnek. Becsehelyen ez már a második rendezvény az értéktárak létrehozásával, bemutatásával kapcsolatosan. Ennek a folyamatnak haszna, hogy minden település átgondolja, mivel rendelkezik, mit tud helyi értékként felvonultatni, mit tud az utókornak megőrizni.

Kiemelte, hogy a becsehelyi Falunap keretében került megrendezésre a Járási Értéknap és a kiállítás, így lehet nagy látogatottságot, érdeklődést biztosítani.

Bene Csaba a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, hogy a közgyűlés pályázatot nyújtott be az FVM-hez. A nyertes pályázat biztosított lehetőséget a Megyei Értéktár felállításával kapcsolatos átfogó munka elindítására.

Konczér Katalin a Zala Megyei Értéktár Bizottság elnöke, a Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Irodájának vezetője kiemelte, hogy a hagyományőrzés sok új gondolatot indít el a közösségekben. A munka során fontos a lakosság széleskörű bevonása, egyrészt az értékek beazonosítása során, másrészt ezek megismertetésével kapcsolatosan. Becsehely ebben is élen járó település, a közösségek jól működnek, szoros a lakossággal való kapcsolat.

A letenyei járás megyei szinten kiemelkedő az itt élő nagylétszámú horvát kisebbség miatt is. A horvát kisebbség értéke is lehet hungarikum, ezek is a magyarságot gazdagítják.

Elmondta, hogy a kiállítási anyagok mögött emberek és közösségek hatalmas munkája áll. Az értékek gyűjtése folyamatos, hosszú feladat, mivel ma is teremtődnek értékek. A mai kor emberének feladata ezek gyűjtése, átadása. Azok az emberek megbecsülése fontos, akik felvállalják ezt a feladatot, mint a hímzések, szőttesek terén Stefán Vincéné Marika néni munkássága.

Ennek a gyűjtőmunkának az eredménye, hogy a Hévízi-tó és a tradicionális gyógyászat hungarikum lett. A megyében két hungaricum klub is alakult: Keszthelyen és Söjtörön.

Németh Géza polgármester megköszönte a gondolatokat és kiemelte, hogy a kiállítás megnyitásával nem fejeződik be a Járási Értéknap. A délután folyamán a járást alkotó települések amatőr művészeti csoportjai lépnek fel. A főzősátraknál tevékenykedő tizenegy csapat is hagyományos népi ételeket készít, valamint a petriventei asszonyok is bemutatják helyi ételkülönlegességeiket. Végezetül megköszönte a Járási Értéknap összeállításában segítséget nyújtó polgármesterek, képviselők, intézményvezetők munkáját.

A Falunap keretében a járási kézműves termékek bemutatóját lehetett megtekinteni és a termékeket megvásárolni. A kínálat széles volt: termelői méz, fatálak, mézeskalács, sajtok, szeder, lekvár, fazekas termékek. Az érdeklődők kipróbálhatták a bőrözést, a korongozást is.

A tábori mise után a kulturális programok követték egymást: a Mákvirág Citerazenekar Letenyéről, a semjénházi asszonykórus, a Petrivente Virágai Kulturális egyesület műsora. Ezt követően a Falunap ünnepélyes megnyitója keretében Németh Géza polgármester felsorolta  Becsehely értékeit, köztük a kakasmandinkót, a  sárkányrepülésben világbajnok Ferinc Vince, a hosszútávfutó Rudolf Tamás eredményeit, a kizárólag férfiakból álló Becsehelyi Dalárdát. Felvetette, hogy a létrejött kiállítási anyagot a járás településein Falunapok és egyéb rendezvények keretében állítsák ki.

Cseresznyés Péter országgyűlési képviselő a nagy számú közönséggel osztotta meg gondolatait a Járási Értéknappal kapcsolatban. A hagyomány az, amely több száz év alatt öröklődik nemzedékről-nemzedékre. Ami a kezünkben van, amit ismerünk, az mind hagyomány: ez lehet egy épület, egy népszokás, egy tárgy. A vándorkiállítás ötletét támogatja, ez biztatást jelent azoknak a településeknek, ahol nincs jelenleg értéktár. Az érték nem csak fogalom, de forintban is kifejezhető. A térségben gazdasági-turisztikai program készítése kezdődik. A Muramenti, Kerkamenti értékek felkutatása, programmá alakítása a helyi értékekre épül. Érték például a Mura folyó: víziturimust, kerékpárturizmust, lovasturizmust, vadászatot lehet telepíteni rá. Előnyt jelent az a tény, hogy a magyar turisták számára ez a térség még felfedezetlen. Ennek kiaknázása fizetést, egzisztenciát biztosíthat az itt élőknek.

A program a nemrégiben lezajlott Pálinka-verseny hivatalos eredményhirdetésével folytatódott, ahol Németh Géza polgármester, Cseresznyés Péter országgyűlési képviselő és Gazdag Attila adta át az okleveleket, serlegeket. A Becsehely Legjobb Pálinkája címet Paál Gyula érdemelte ki tramini törköly pálinkájával, a verseny legjobb pálinkája címet pedig a nagykanizsai Tóth István irsai törköly pálinkája kapta.

A kulturális műsor további részében népmeséket, verseket hallhatott a közönség a helyi óvodások és iskolások előadásában.  Ezt követően a helyi népviselet bemutatására került sor: gyászruha, hétköznapi viselet, ünnepi viselet, valamint a megjelent tótszentmártoni és petriventei vendégek horvát ünnepi viseletüket is bemutatták. A kulturális programokat a tótszentmártoni vegyeskórus és a becsehelyi Dalárda műsora zárta.

Az este végén népi ügyességi játékokból álló vetélkedő következett, ahol több feladat megoldása után a Tüzes Csajok csapata kapta meg az első helyezettek tárgyjutalmát.

A Járási Értéknap és Falunap szabadtéri bállal zárult.